CSEPEL

A Csepeli Munkásotthon fennállásának 91 éve alatt soha sem volt községi, tanácsi és önkormányzati tulajdonban. De 1920 óta sikeresen szolgálja a közösséget, a csepelieket. Mert a csepelieké! Akkor miért e mindenkit megalázó ádáz csata? Az intézmény közel száz éves sikertörténete vagy a most is ott dolgozók több évtizedes szakmai tapasztalata nem indokolja. Politikai, hatalmi kérdésről van szó? Vagy csak a kerületi fülkeforradalmárok hataloméhségéről?

Az egyik barátomnak, aki mindig pártonkívüli volt és maradt, kifakadtam a Csepeli Munkásotthon bekebelezését célzó fideszes hadjáratról. Ugyan már! – hangzott a kijózanító válasz, - a csepeliek többségét már nem érdekli sem a Fidesz, sem az MSZP. A megélhetés mindennapjai, a munkalehetőség mindenáron való megtartása vagy éppen a munkanélküliség terhei, a növekvő csepeli bűnözés érzete, az igen. Az pedig, hogy kié a „melós”, számukra huszadrangú kérdés volt és lesz, tette hozzá, majd így folytatta: nem hallom viszont a csepeli baloldalt, ebben és más kérdésben sem. Amikor pedig elkezdtem sorolni a legutóbbi testületi ülésen történteket, közbevágott: oké, de miért nem tudnak erről a csepeliek?

Remélem a kérdésre lesz egyszer válasz is. Addig is – „mondom a magamét”. Nem azért, hogy halljam, hallassam saját „hangomat”. Az igazságot keresem. A tényekhez ragaszkodva. Például a Csepeli Munkásotthon ügyében. Az egyesek által kommunistázásra, bosszúvágyaik kiélésére, demagóg, abszolút zárt gondolkodásuk „bemutatására” szolgáló, fideszes hírblog múlt hét pénteken foglalkozott a kérdéskörrel, szolgaian ismételgetve a helyi hatalom álláspontját. Az önkormányzat pedig azonnal feltette saját honlapjára a neki tetsző cikket. Lehet, hogy a hírblogos cikk szerzője önkormányzati ember volt? Mindegy. Csak az igazságról hallgat – mindkét fórum. Arról, hogy a polgármester nem mindig mondott az ügyben igazat. A júliusi 18-i rendkívüli testületi ülésen azt állította, hogy már csak egy cég rendelkezik a Munkásotthon alapítói jogaival, szeptember 15-én pedig írásban beismerte, hogy kettő. De arról már nem írt és beszélt, hogy ezt ő már korábban is tudta.

A legutóbbi testületi ülésen, az ellenzék kérésére kiosztott, a másik alapítói jogokkal rendelkezőnek írt levelének egy mondata: „Hivatkozva a 2011. június 3-án írt levelemre…” viszont ezt támasztja alá. Lehet, hogy tudatosan vezette félre a testületet? Azonban nem csak ebben, egyébként az ügyben fontos, a testület számára meghatározó kérdésben lehet megkérdőjelezni őszinteségét vagy felkészültségét. Júliusban „Úgy tudja, a felszámolási eljárás /a másik alapítói joggal rendelkező esetében/ már le is zárult.” Akkor miért írt neki június 3-án levelet? Szeptemberben meg felháborodva /”Csak nem gondolják, hogy…hazudok a testületnek?”/ beismeri: nem zárult le. Tessék mondani, mi fog még később kiderülni? Mi az, amit később majd vissza fog vonni? Lehet így, az érintettekkel egyáltalán nem egyeztetett, meglepetésszerűen előterjesztett, valótlanságokat tartalmazó anyagokról komolyan tárgyalni, felelősen dönteni?

Szerintem, nem lehet. Ezzel szemben lehet ismét a múltra kenni mindent, a Csepeli Munkásotthont „kommunista fészekként” emlegetni, vagy azokat, akik nem tapsolnak azonnal, hanem kérdezni is mernek, lekommunistázni, megrágalmazni, megsérteni. Mert neki mindent szabad. Hiszen Ő Csepel polgármestere. A kétharmados fülkeforradalom gyermeke. Mégis, hagy hívjam fel gyermeki figyelmét a klasszikusokra: a forradalom felfalja gyermekeit. A fülkeforradalom is.

Végül, a „huszadrangú kérdés” – re visszatérve: a Csepeli Munkásotthon fennállásának 91 éve alatt soha sem volt községi, tanácsi és önkormányzati tulajdonban. De 1920 óta sikeresen szolgálja a közösséget, a csepelieket. Mert a csepelieké! Lassan egy éve, hogy önkormányzati támogatás nélkül. Az önkormányzatnak kétmilliárdos hiánya van. A korábbi időszakban több volt, mégis támogatták az intézményt. Nem hiszem, hogy a Munkásotthontól lesz majd nyereséges a kerület költségvetése. Sőt! Akkor miért e mindenkit megalázó ádáz csata? A közel száz év vagy az ott dolgozók több évtizedes szakmai tapasztalata nem indokolja. Politikai, hatalmi kérdésről van szó? Vagy csak a fülkeforradalom gyermekének hataloméhségéről? Netán mindkettőről? Döntsék el a csepeliek.

VOX
 

Nem tudom megítélni, hogy az érintett – az utóbbi időkben sokszor megrágalmazott –, emberek, politikusok, vagy éppen az MSZP Csepeli Szervezete miért nem indít polgári pert a Fidesz szócsöveként működő egyes helyi orgánumok, netán önkormányzati vezetők vagy éppen a Kedves Vezető helyi képviselője, kerületünk funkcióhalmozó polgármestere, Németh Szilárd ellen.

Ami az utóbbi 3-4 testületi ülésen elhangzott, vagy amit a Csepeli Munkásotthon Alapítvány megszerzése körül tesz, tesznek, vagy tettek például a szeptember 15-i képviselő-testületi ülésen, már bőven adna jogalapot a per elindítására.

Mondhatnám azt is, az ő dolguk, de rajtuk keresztül az egész csepeli baloldalt pocskondiázzák. Tessék mondani, meddig hagyják?

VOX

”Botrány lehet a csütörtöki testületi ülésen” – híresztelte egy máig impresszum nélkül futó, a csepeli Fideszhez köthető blog szerda délután. Nos, a botrány bekövetkezett – Németh Szilárd viselkedése és csütörtöki színjátéka egyaránt szégyenteljesre sikerült. 

A csepeli önkormányzat fideszes vezetésű képviselő-testülete a mai rendkívüli ülésén tűzte napirendre a látszólag a Csepeli Munkásotthon megmentését célzó, valójában a korábbi arrogáns, kapkodó és dilettáns politika korrigálását szolgáló határozati javaslatokat. Már maga az előterjesztés elkészítése és nyilvánosságra hozatala is botrányos volt. Nem lehet másképp minősíteni ugyanis a képviseleti demokrácia arculcsapását. Azt, hogy egy ilyen ügyben az előterjesztő polgármester álláspontját a napirend megtárgyalását megelőző néhány órában teszik csak elérhetővé a közvélemény, a képviselők számára.

A napirend tárgyalásakor a Fidesz szokás szerint mellébeszélt. Kommunistázás, mutyizás, offshore-lovagozás, s persze nemzetmentő vizionálás volt, konkrét észérv nem. De valójában arról volt szó, hogy vissza kellett vonni azt a határozatot, amit 2011. július 18-án, a szocialista frakció tiltakozása és figyelemfelhívása ellenére is jóváhagyott a fideszes szavazógépezet.

A mai vitában az ellenzéki kérdések után egyértelműen kiderült: kapkodott és valótlanságot állított az előterjesztő polgármester a júliusi testületi ülésen. Hogy ezt felkészületlenségből, a hatalmi arroganciától elvakultan, avagy szándékosan tette – mindegy. Nem ez volt az első eset az elmúlt egy évben!

A ”mindenért mindig más a hibás” politikájának látványos bemutatójával ma Csepelen is megkezdődött a szerecsenmosdatás. Színtisztán láttuk, hogyan próbálja szómágiával, ráolvasással elkenni a vezetés az általa elkövetett súlyos hibákat. Igen, állt a bál, mert Csepel jelenlegi vezetése képtelen egy jogilag és szakmailag korrekt, minden érintettel egyeztetett anyagot előterjeszteni a Csepeli Munkásotthon megmentése érdekében.

S ezen már nem segít, ha Németh Szilárd sorozatban állít olyanokat, amellyel alapjaiban kérdőjelezi meg saját hozzáértését, szakmaiságát, korrektségét. Indíthat újabb ál-felelősségre vonást is, de egyet tudnia kell: az igazi és végső felelősségre vonás a csepeliek joga lesz.

az MSZP csepeli elnöksége és frakciója nevében:
Szenteczky János elnök és Borka-Szász Tamás frakcióvezető

Forrás: MSZP.HU

A torkán akadt megint a Csepeli Munkásotthon Németh Szilárd XXI. kerületi fideszes polgármesternek. Eddig soha nem látott kapkodással valójában e miatt hívatta össze az önkormányzat rendkívüli képviselő-testületi ülését. (A többi három napirend csak ráadás volt, igaz, nem akármilyen, de arról majd máskor...). A fideszes Handa Banda (csepel.info) botrányt ígért, Németh szilárt teljesítette, sőt túlteljesítette a tervet. Reméljük, a Csepp TV hétfőn képpel, hanggal valamit visszaad majd a történtekből, mi most az események esszenciájaként Németh Sziilárd zárszavát idézzük: 

"Csak nem gondolják, hogy olyan baromságot csinálok, hogy idejövök, és hazudozok a testületnek. Ezt én nem teszem meg." - hangzott el a polgármester finom, kultúrált összefoglalójában.

A Csepel újság olyat, hogy Németh Szilárd, a csepeliek jelenlegi felkent városvezetője hazudik,  még csak véletlenül sem gondol. Ellenkezőleg: pontosan tudja és bizonyítja. 

Még két hónapja sincs, hogy július 15-én Németh Szilárd, a Javaslat a Csepeli Munkásotthon Alapítvány alapítói joga átvetélelére című napirend tárgyalásánál Borka-Szász Tamás MSZP-frakcióvezető kérdésére a következőket válaszolta (a jegyzőkönyv részlete):

A programok iránt érdeklődők a részleteket is tartalmazó programfüzetet, a Csepeli Munkásotthonban beszerezhetik. 

Fény - Szín - Harmónia címmel MOLNÁR EDIT festőművész akvarelljeiből rendeztek kiállítást Csepelen, a HRICSOVINYI GALÉRIÁBAN (Budapest, XXI. kerület, Csepeli Mátyás utca 13.). A tárlatnak szeptember 12-én, hétfőn 17 óra 30 perces kezdettel lesz a megnyitója. Dr. Hricsovinyi István bevezetője után a kiállítást megnyitja: MARIA VOLLNHOFER D'INNOCENZO ikonfestő, a VOLLNHOFER ARTSTUDIO vezetője. A műsorban fellép Tóth Enikő és Steinbach Szilvia a Fasang Árpád Zeneiskola két növendéke (felkészítő tanáruk: Romos Zsolt fuvolaművész). A közönség két tételt hallhat a diákoktól dr. Szűcs Lajos Duett fuvolákra című művéből.

MOLNÁR EDIT akvarelljei előzetes bejelentkezéssel október 12-ig tekinthetők meg a Hricsovinyi Galériában, amelynek címe és megközelíthetősége: Csepeli Mátyás utca 13. - Garai utca 10. sarok. Telefonszáma: 427-1400.

Olvasom a Népszavában, a korábbi amerikai nagykövetek sürgönyeiből készült írást. Eszerint Kedves Vezetőnk, valamikor – amikor még az ellenzéki sors atlasznyi terhei nyomták széles, fociban edzett vállait –, még csak fel-feltörő fülkeforradalmi indulattal, de odamondta, országnak-világnak: Ő, „…ellenzéki vezetőként mondhat bármit, nem kell politikailag korrektnek lennie.” Azt már nem olvastam, hogy utána, csakúgy nyomatékul, pökött-e még hozzá. Az amerikai nagykövet sem mondta vagy írta, sőt még a Wikileaks oknyomozó portál sem tért ki rá. Kár. Bár lehet, hogy ez, mármint a pökés, csak a harcsabajuszú, egykor Csepelen is élt párttársa, a jelenlegi parlamenti házmester privilégiuma. Ő szokott – nagyerős lelkétől indíttatva –, időnként, „Turi Dani” módjára, „népieschen”, nagyot sercintve, odamondogatni. Igazi, erős férfi módjára. Mi meg nem győztünk eszmélkedni.

Csakhogy most már nincs időnk eszmélkedni. Napjainkra kiderült, hogy nemcsak a fent idézett mondat nem korrekt, de a Kedves Vezető hatalomra kerülése óta eltelt időszak sem. Az ígért gazdasági fellendülés elmaradt, a lakosság nagy része még szegényebb lett. Nem lett semmi a devizahitelesek gondjainak megoldásából. Egyre többen rettegnek a munkanélküliség rémisztő mindennapjaitól. Elvették a magánnyugdíj-pénztárakban megtakarított összegeket, romlott a közrend, a közbiztonság. Csökkentik a dolgozók jogait, a szakszervezetek érdekérvényesítésének lehetőségeit, a helyi közösségek autonómiáját. Emberek ezrei menekülnének a még biztonságosnak hitt nyugdíjba, de már az sem jelent biztonságot. Munka-, köz- és létbizonytalanság lett –, a félelem rendje, a Kedves Vezető körül kialakult személyi kultusz, a politikai inkorrektség „igazgat”.

Csepelen sem más a helyzet. A helyi helytartó, korábban ellenzékiként, most már polgármesterként, követte és követi Kedves Vezetőjét, bár sort nadrágban még nem láttam. Ennek ellenére, korábbi ígéretei neki sem jönnek be. Panaszkodnak a közoktatásban, az egészségügyben, a hivatalban dolgozók, a vállalkozók, a hangnemre, a velük való foglalkozás elfogadhatatlan módszereire, az egyeztetés, az együttműködési készség teljes hiányára. Kinyilatkozások, döntések, mindenkinek és senkinek nem szóló írásos válaszok, formanyomtatványok uralják a lakossági kapcsolatokat, az önkormányzati kommunikációt. Az emberi hangnem, őszinteség, a politikai korrektség úgymond nem jellemző. Néhány példa:
- az önkormányzat hivatalos honlapja „teret ad” egy törvénytelenül, valószínűleg fideszesek által működtetett hírblognak. Ha az MSZP-s vagy LMP-s hírblog is rajta lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy törvénytelen ugyan, de legalább korrektek – hallottam néhány csepeli internetezőtől.
- Az érintett lakók megkérdezése nélkül – pedig ígéretet tettek rá –, neveztek át csepeli utcákat.
- Még többen teszik szóvá, a köztisztaság, a kerület szépítése területén látható visszaesést. Már a Szent Imre teret sem tudják rendben tartani – mondják. A szökőkút mellett lévő fiumei „ajándék” sincs karbantartva, a zöld terület teljesen elhanyagolt.
- Sok csepelit felháborított. hogy Augusztus 20-án a főutak melletti oszlopokon nem volt csepeli zászló.
- Augusztus 29-én fórumot tartottak a hivatalban az épülő csepeli gerincútról. A polgármester távollétét szóvá tevő résztvevőkből elemi erővel felszínre törő panaszáradatról egy árva szót sem olvastam az önkormányzat honlapján – mondja az egyik csepeli lakos.
Alig találkozom tehát olyan emberrel, aki a helyi ügyekről szólva, nem azzal fejezi be mondandóját, hogy „…tudod mit, inkább beszéljünk másról! Hogy vagy?”

Jelentem, rosszul. Rosszul, mert a fenti idézet – azaz egy nyilvánvalóan felelőtlenül kimondott hazugság –, jelen van a fülkeforradalom után is. Kedves Vezetőnk most „gazdaságpolitikai vívmányaink” megőrzéséért hívja harcba a „zembereket”. Helyi vazallusa pedig valószínűleg az új alaptörvény „hivatali asztalát” pátyolgatja. Miközben az ország lakosságának többsége ezen „gazdaságpolitikai vívmányok” miatt kerül egyre nagyobb és nagyobb létbizonytalanságba, s „vonul” egyelőre teljes apátiába. Hazugságokra hatalmat és országot sem lehet építeni – írták, mondták ezt már sokan előttem. De addig is, amíg ez mindannyiunk számára nyilvánvalóvá válik, Karinthy-val zárom soraimat. Egyik írásában – Móricz Zsigmondot parodizálva –, Turi Daniról írja: „Úgy meningélt továbbság, népies irányban.” Remélem – teszem hozzá –, a „nagylöttyös indulat” nem az összeomlás felé vitte.

vox

Egyes önkormányzati dolgozók javára kell írnom, hogy Borbély Lénárd alpolgármestertől eltérően képesek a hibák kijavítására. Legutóbbi „Valami bűzlik…” című írásomat valószínűleg elolvasták, mert a 2011. február 25-i képviselő-testületi ülés általam hiányolt valamennyi előterjesztését valaki „feltette” az önkormányzat honlapjára. Azt azonban már nem tette hozzá a hiba kijavítója, hogy korábban miért nem volt rajta. Persze, elegendő lett volna egy „Elnézést, én hibáztam!” tartalmú mondat is. Ha tényleg hibáról volt szó…

De nem ezért ragadtam tollat ismét A legutóbbi Csepeli Hírmondó egyik újságírója – mint ahogy korábban már megírtam –, Borbély Lénárd alpolgármesterrel készített riportot. Emlékezetes: az alpolgármester úr költségvetési gondokról, spórolásról beszélt. Nem hittem neki. Most, utána nézve néhány korábbi megnyilatkozásának, még inkább nem hiszek. A június 30-i képviselő-testületi ülésen – ahol a költségvetésről tárgyaltak, s az egyik képviselő sokallta a 244 fős hivatali létszámot –, a következőket mondta: „…A hivatal létszáma pedig azért növekedett, mert a hivatalba beszervezték a Közterület-felügyeleti Csoportot, aminek a munkája egészen látványos a kerületben.”